Drámai, felkavaró érzések egy néha túlstilizált képvilággal, némi csoda és irónia. Stukkerek és kisebbség. Ki a rasszista? Megnyugvás és zaklatottság. 3 oscar: olé.

Néhány élet a véletlenek és rasszizmus okozta atrocitások áldozatainak élete akarva akaratlanul összefolyik a következő 36 órában. De vajon ki az áldozat és ki az elkövető?

Ütközések (Crash), R.: Paul Haggis, sz. dráma, 120min. 2004.

Alapadatok bővebben: http://www.imdb.com/title/tt0375679/

SzöcsKe-o-Meter: 9,0

A következő bejegyzés a film végkifejletével kapcsolatos információkat tartalmaz:

Rendezés

Rendező, író, forgatókönyvíró és producer is Haggis. Nagyon eltalált rendezés, nemhiába nyerte meg a 2005-ös Oscar legjobb film díjat. Kerek, egész és a keretes szerkesztés is rendben van. Ahol elindul a sztori, és kibontakozik, retrospektív szerkesztéssel. A vége pedig ugyanez. Egy részt lezár, a másik szál pedig elindul. Az elje kuszán indul, nem tudjuk felvenni a rtimust, de a mozaikok hamar letisztulnak és elindul egy líneáris vonal. A film közepén van egy erős váltás. Végéhez ér a szálak párhuzamos szerkesztése és elndítja a megoldást. A katarzis erős, és ami szokatlan, hogy folyamatos. Minden szál kap egy erős érzelmi skálát bejáró tetőpontot, melyeket folyamatosan bontanak ki. Rengeteg felső kamera és rendkívül jó szűkítő és tágító mozgásokat láthatunk.

Aktuálitás a téma, amire később kitérek. Toposzt teremt az emberek számára. Ami még nagyon fontos, hogy szándékosan lesarkított a rendszer, amit prezentál. A Feket Amerika c. filmre asszociáltam rögtön. A téma egyáltalán nem új, másnak is eszébe jutott már, nyilván nem Haggis volt az első. A két film amiatt összehasonlíthatatlan, hogy más a perspektíva.

A film tematikáját tekintve a perzsa-mexikói ellentét kilóg a sorból. A többi esetben fehér-kisebbség problémát tár fel, itt viszont kisebbség-kisebbség probléma merül fel. ÁLLJ! Lehetnének bármilyen nemzetiségű emberek, akár egyformák is hiszen nem faji ellentétről van szó. A prezsa fickó pedig lelövi a kislányt aki csodával határosan megmenekül...ez mi? Futurisztikus fikció lesz belőle és még erőteljesebben kell feltennem kérdésem: mit keres ez a rész benne? Lehet, hogy azt akarja megmutatni a film közepén ezzel, hogy márpedig van csoda, de kit érdekel? Nem kapcsolódik a filmhez.

Szereplők

A szereplők választása egyfelől szerencsés. Másfelől pedig nem. A sok egyenrangú szereplők közül a következőket tudom kiemelni, mint pozitív és negatív példa.Túl nagy a kontraszt a színészek játéka között. Elégségestől jelesig osztályoznám őket. Vannak nagyon jó alakítások, pl.: Thandie Newton, akiről tudjuk, hogy kellemesen hoz bármilyen alakot. Amikor beszorul az autóba, talán akkor a legsziporkázóbb. A BAFTA jogosan jutalmazta. Matt Dillon sem volt rossz - magyarul néztem és a szinkronját, Józsa Imrét imádom, de abszolút nem illet hozzá-> nemhiába kell eredeti nyelven nézni ilyen filmet - azért az Oscartól messze volt. Akiket még szeretünk Don Cheadle, a nyomozó. Ő minden filmben remekül teljesít és persze Ryan Phillipe is, aki hiteles a környezetét felülmúlni próbáló alakban, akit saját maga csal tőrbe.

Ludacris elmegy, többre számítottam tőle, más filmekben sokkal ügyesebb. Ha már rappert alkalmazunk szigorúan André 3000-ot kéne azaz André Benjamint. Brendan Fraserről és Sandra Bullcokról ne is beszléjünk. Indokolatlan a szereplésük a filmben. Bár Sandi kiborulós jelenete nem volt rossz. Hagyjuk meg.

Képi világ

Eldönthetetlen, hogy szándékosan vannak túl stilizálva a képek, sőt néhol a szövegek is. Érzek némi felesleges időt. Lehet, hogy csak megnyugvás nekünk néhány prögősebb rész között és fokozni akarják a drámaiságot, azonban általában visszafelé sül el a kezükben a fegyver. A lassítások még drámaibbá varázsolják a hangulatot és az elnyúlt mozgások is jók.

Egyébként dícsérjük is már egy picit: kontasztosak a színek és a vágásért járó Oscar megérdemelt volt. Jók a váltások, amikor valaki becsuk egy ajtót a másik nyit vagy épp az is csuk és ott folytatódik. Felesleges túlmagyarázni: a szobrocska magért beszél.

A film szellemisége

Az USA 911 után jár, ahol felerősödnek a kisebbségek iránt érzett gyűlölete az emberekben. Kétségbe esetten keresik az emberek a bűnösöket, idegenednek el egymástól és nagítják fel a hibákat. Mindenkiben tombol az előítélet és senki nem tudja levetkőzni a sztereotípiákat. Akarva akaratlanul, de nem működik. A társadalom keservesen kiált egy emberként, de akik tehetnének bármit, félnek, nem akarják levetkőzni az előítéleteket. Ördögi kör, egy kelepce, amibe becsalogatják magukat, egymást. Ők maguk zárják rá a lakatot és a kulcsot is jó messzire eldobják.

A rasszizmus égető probléma és kiküszöbölni csak együttes erővel lehet. Mindenkinek tenni kell érte vagy éppen ellene. A film erre próbál figyelmeztetni. Plusz még arra, hogy nem kell kűzdenünk annyira nehogy magunkat kifoprdítva olyat tegyünk, amivel csak nagyobb galibát okozunk annál, mint amit megállíthatunk vele.

Konzekvencia

Diszkriminációval már mindenki találkozott. Pozitívval vagy negatívval, de biztosan. Az emberek szeretik elmismásolni. -> ezt olvasná az ember itt a konzekvenciában, de nem. Szép, teszett. Jó volt. Az eszközök szemléletesek, ügyesen rátapint a lényegre, a szobor pedig, igen najó. Megérdemelt.

A film rávilágít a problémára, teper, teper, de nem képes túlmutatni önmagán. Más filmek sokkal több agyalást váltanak ki belőelm. Nyers. Mintha mág rajta lenne a csomagolás a kaján de már rágcsálom és nem érzem az ízét. Vagy csak én felejtettem el levenni?